|
Ahogy eljön a hajnal,
kimĂşlnak a csillagok.
Fáj kimondanom,
de nagyon távol vagyok.
Hiányzik kezed finom érintése,
hiányzik karjaid puha ölelése.
MĂ©gegyszer kell az a pillanat,
mikor hozzámbújtál lágyan,
s egymásé voltunk nyári éjszakákon.
|
