"Hogy Õ mit akart, nem látta, nem tudta azt senki sem, Ne haragudj apa, nem rossz gyermek a Te kisfiad. De az én jó anyácskámnak meghalni még nem szabad. Figyeltem, és nem feledtem, amit az orvos beszélt. Most hull le a fáról az elsárgult õszi falevél, Anyukánk el ne költözzön tõlünk, a nagyon messze, Nem lenne Õ, aki bennünket igazán szeretne. Ezért kötözöm e falevelet vissza az ágra, Levél innen ne hulljon soha, mert az nagyon fájna."