Kis Pet, - az Unokánk
GyermekĂĽnknek gyermeke, szĂvĂĽnknek õ a közepe.
A mi kicsinyke unokánk nagyon szerény, önzetlen.
Viselkedése közvetlen, megértõ, illedelmes.
Õ sokat tud, semmire se kell kérni, mert figyelmes.
Az iskolában mindenki, - szeretik a gyermekek.
Szelleme, jelleme hĂłdĂt, az okos tekintetek.
Van egy pár jó barátja, akiket vállon vereget,
A minden lében két-kanál pajkos gyereksereget.
Mindig szorgalmas, jĂłl tanul, szerzi a jĂł jegyeket,
Piros ponttal dĂjazzák a Tanár nĂ©nik ezeket.
Táskájában hordja rendre a sok könyvet, füzetet,
Benne van a lecke, - minden napra valĂł ismeret.
Nagyon, de nagyon kedvel játszani véges-végtelen,
JátĂ©kautĂłi vannak, tĂpusában szertelen.
Csillogó, szép autóit kezelgeti rendesen,
Mindegyiket rendezi, szabályos sorba csendesen.
Berreg szája piciny ajka, megadja a hangokat.
Bõszen bĂşgnak fel motorok, ha beindĂt kocsikat.
Tör elõre nagyon gyorsan biztosan, ürge-fürgén,
Összeütköznek az autók, nagy baj van, szörnyûség.
Gyorsan mentõk, a tûzoltók, a rend õrei jönnek,
SebtĂ©ben alaposan szĂ©tnĂ©znek, hol segĂtsenek.
Szerencsés ütközések a nagy, szörnyû balesetben,
Elvégre komolyabb sérülés egyáltalán nincsen.
A játéknak itt a vége, elvonulnak a gépek,
TĂpusuk szerint vezĂ©rĂĽkkel alukálni tĂ©rnek.
Kis unokánk orcáján a fáradtság leselkedik,
Nagyokat ásĂtozz, pislant, dörgöli a szemeit.
Anya szól, jer, - fürdeni - elõkerül a fogkefe,
Baba-szappan, a szĂ©pĂtĂ©s-frissĂtĂ©s mosdĂłszere.
Pancsi a fürdõkádban, elõ a törlõlepedõ,
Zsupsz, a puha ágyikó, mely illatosan ölelõ.
Kicsi unokánk jó éjt, álmodjál mesés szépeket!
|