" Ha valami miatt bántva érzed oly nemes lelked,
Vagy hatalmába kerít a fura bánat érzete,
Gondolj nagyon rám sokszor, s azonnal, ám gondolj azért,
Hogy a felém küldött gondolat, Téged majd felvidít.
Kedves leveled érkezését mindig várom, s lesem,
Ha idõd engedi, légy szíves ne kínozz, - írj nekem!
Mindegy, hogy mit írogatsz, írjál bármit is, - Életem!
Nekem elég, - tudjam jól vagy, és számomra létezel."
|
