|
|
|
Ahhoz valamennyien elég erõsek vágyunk, hogy mások baját elviseljük.
|
|
|
|
Annyira megszoktuk a mások elõtt való álcáskodást, hogy végre magunk elõtt is álcáskodunk.
|
|
|
|
Csak a szilárd emberekben lakozhatik igazi szelídség; akik szelídnek látszanak, rendesen csak gyöngék, és gyöngeségûk könnyen változik, fanyarsággá.
|
|
|
|
Hiába való fiatalnak lenni szépség nélkül, és szépnek lenni fiatalság nélkül.
|
|
|
|
Vannak emberek akikhez pompásan illenek a hibák, és olyanok, akiket elcsúfítanak jó tulajdonságaik.
|
|
|
|
Mindnyájunknak elegendõ erõnk van ahhoz, hogy elviseljük mások bajait.
|
|
|
|
Rossz cselekedeteink nem vonnak magukra annyi üldözést és gyûlöletet, mint jó tulajdonságaink.
|
|
|
|
Jobb szeretünk rosszat mondani magunkról, mint semmit.
|
|
|
|
Meglevõ tulajdonságaink sohasem tesznek olyan nevetségessé, mint azok, amelyekkel csak hivalkodunk.
|
|
|
|
Mikor a bûnõk elhagynak bennünket, azzal áltatjuk magunkat, hogy mi hagytuk el õket.
|
|
|
|
|
|