|
|
|
|
Hatalom - öntörvényûség, fegyver, - uralkodás mindenek, és mindenki fölött!
|
|
|
|
|
|
Búcsúzás - nem más, mint reményt kapunk egy újabb találkozáshoz!
|
|
|
|
|
|
A fõnök én vagyok a KOS, - a BIRKÁNAK meg kuss!
|
|
|
|
|
|
"Nini, turbékol szerte már a vad, szürke-gerle,
Rigófütty szól az álmából ébredezõ kertbe.
Szeretni vágynak az emberek, a szívek lelkek,
Bimbózgatni fog az új, lelkes izzó szerelem."
|
|
|
|
|
|
"Érkezik, itt van a csodás élet a kikelet,
Itt van a tavasz, itt van újra, ó, de szép is ez.
Érzelmeink fonódnak, gyönyörû szép szerelmek,
Áldásos gyümölcse bájos, - gõgicsélõ gyermek."
|
|
|
|
|
|
"Rügyek fakadjanak, virágok nyíljanak,
Öröm az arcodon, mosoly az ajkadon,
Felhõtlen legyen boldog, szép, vidám napod!
Karollak, forró szeretettel csókollak!"
|
|
|
|
|
|
"Karjaival átölel, lelkem simogatja,
Szívemet melengeti, szerelemre gyújtja.
Orcája szép, igéznek szemeinek kékje,
Tekintete fúr bele vágyamnak mélyébe.
Pisze orrocskája, meggypirosak ajkai,
Mindet szeretni kéjjel mannaként majszolni.
Aranyszõkehaj omlik gömbölyded vállára,
Onnan alá a dús, formás keblek halmára."
|
|
|
|
|
|
"Szívem Kincse, testemnek Ékszere kérlek, táncolj hát én velem!
Eközben is csókolgatom drága, piciny lelked, testedet én, a szerelmed..."
|
|
|
|
|
|
"Táncolj hát énvelem, szívem kincse testem ékszere.
Forduljunk, perdüljünk, repüljünk együtt a fellegbe.
Vagyok a kincsvadászod, egyetlen kedves szerelmed,
Csókolgatom karcsú tested, finom drága lelkedet."
|
|
|
|
|
|
"Finom a lelked, csókolgatom karcsú, drága tested.
Táncolj hát énvelem szívem kincse, testem ékszere.
Forduljunk-perdüljünk, repüljünk föl, - a fellegekbe.
Te vagy létem éke, és a sírig tartó szerelem."
|
|
|
|
|
|
|
