|
|
|
|
Zöld erdõben jártam Kék ibolyát láttam. El akart hervadni Szabad-e locsolni?
|
|
|
|
|
|
Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjébõl rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztõl megnõnek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások.
|
|
|
|
|
|
Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi.
|
|
|
|
|
|
Locsolni jöttem, nem titkolom, Szép szokás ez, úgy gondolom. Múljon vizemtõl a téli álom, Bizony most én ezt kívánom. Ha a hatása múlik is esztendõre, Ígérem, itt leszek jövõre. S nem adok az illendõre, Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, fõre.
|
|
|
|
|
|
Szépen kérem az apját,
De még jobban az anyját,
Adja ki a leányát,
Hadd locsoljam a haját,
Mint a pünkösdi rózsát.
|
|
|
|
|
|
Mindenki álmodik egyszer valamit:
Kicsit, nagyot, csodát, s gyakran valakit;
Múltat, jelent, jövõt, mi volt és mi lesz,
drága álma nem fogható semmihez.
|
|
|
|
|
|
Te vagy a szín középen,
Az életemben, s bennem,
Nélküled szürke lenne minden,
Boldog Nõnapot Szerelmem.
|
|
|
|
|
|
Szép reggel az asszony: pihenést lehellõ
Arca szelíd hajnal, friss hajnali szellõ,
Puha gyenge harmat, gyümölcs üde hamva;
Szava rigó-ének mélyebb fuvodalma
|
|
|
|
|
|
"A tánc zene nélkül annyi, mint az éneklés szavak nélkül."
|
|
|
|
|
|
A televízió ernyõje elé ragasztja korunk ifjúságát.
|
|
|
|
|
|
|
