|
|
|
|
"A jóságos Szilveszter, aki segít feledtetni a fájó múltat, és újabb reményekkel biztat."
|
|
|
|
|
|
"Magadnak, másoknak mindig olyant cselekedj, mondj és tégy, amit megbánnod sosem kell!"
|
|
|
|
|
|
"Bátran köszönj elõre, ne tudjon megelõzni senki sem! Ezt a gesztust úgy nevezik, - TISZTELET!"
|
|
|
|
|
|
"Megjelenésedben adj magadra, hogy ugyanannyit kaphass... - TISZTELETET!"
|
|
|
|
|
|
"Lelkesülten vadul, lobog a szerelem,
Édes csókok cuppannak, szívek repesnek.
Színes, tarka szoknyák lebbennek a szélben,
Combok villannak, csalfa kéjt ígérnek,"
|
|
|
|
|
|
"Lehet kiismerni, szeretni a Nõket, - csak éppen, - nem mindig tudod kiszámítani Õket..."
|
|
|
|
|
|
"A számítógép egy csodás szerkezet, ha sokáig ülsz elõtte, észre sem veszed, már is rabul ejt. Mire rabságod észreveszed, - elfelejtesz hasznos dolgot tenni, - ölelni, szeretni, mert kihûlt benned az érzelem."
|
|
|
|
|
|
"Búcsút integet a nyár, mindent maga mögött hagyva,
Besárgult mezõt, rétet, hervadttá lett virágokat.
Szerelmesek izzón szenvedélyes szelíd sóhaját,
Itt hagyta hûvös harmatcseppekkel teli hajnalát.
Szomorkodik minden, sárgul bokor és falevelek.
Szél kerekedik, seprûzi az itt rekedt meleget.
Esõ esik, sovány cseppekben áztat õ kerteket.
Aszalódott füvek és falevelek temetkeznek."
|
|
|
|
|
|
Szeged környéki szólás-mondás: Öttem könyeret möggye, tödde maj mögeszed rögge...
|
|
|
|
|
|
Kis Pet, - az Unokánk
Gyermekünknek gyermeke, szívünknek õ a közepe.
A mi kicsinyke unokánk nagyon szerény, önzetlen.
Viselkedése közvetlen, megértõ, illedelmes.
Õ sokat tud, semmire se kell kérni, mert figyelmes.
Az iskolában mindenki, - szeretik a gyermekek.
Szelleme, jelleme hódít, az okos tekintetek.
Van egy pár jó barátja, akiket vállon vereget,
A minden lében két-kanál pajkos gyereksereget.
Mindig szorgalmas, jól tanul, szerzi a jó jegyeket,
Piros ponttal díjazzák a Tanár nénik ezeket.
Táskájában hordja rendre a sok könyvet, füzetet,
Benne van a lecke, - minden napra való ismeret.
Nagyon, de nagyon kedvel játszani véges-végtelen,
Játékautói vannak, típusában szertelen.
Csillogó, szép autóit kezelgeti rendesen,
Mindegyiket rendezi, szabályos sorba csendesen.
Berreg szája piciny ajka, megadja a hangokat.
Bõszen búgnak fel motorok, ha beindít kocsikat.
Tör elõre nagyon gyorsan biztosan, ürge-fürgén,
Összeütköznek az autók, nagy baj van, szörnyûség.
Gyorsan mentõk, a tûzoltók, a rend õrei jönnek,
Sebtében alaposan szétnéznek, hol segítsenek.
Szerencsés ütközések a nagy, szörnyû balesetben,
Elvégre komolyabb sérülés egyáltalán nincsen.
A játéknak itt a vége, elvonulnak a gépek,
Típusuk szerint vezérükkel alukálni térnek.
Kis unokánk orcáján a fáradtság leselkedik,
Nagyokat ásítozz, pislant, dörgöli a szemeit.
Anya szól, jer, - fürdeni - elõkerül a fogkefe,
Baba-szappan, a szépítés-frissítés mosdószere.
Pancsi a fürdõkádban, elõ a törlõlepedõ,
Zsupsz, a puha ágyikó, mely illatosan ölelõ.
Kicsi unokánk jó éjt, álmodjál mesés szépeket!
|
|
|
|
|
|
|
